Fametszet

Fametszet, fametszés, művészet - Radnóti Miklós, Turek Miklós, Nágel Kornél, Versszínház, százlábú, arc Radnóti Miklós, Turek Miklós, Nágel Kornél, Versszínház, emlék, varázslat Radnóti Miklós, Turek Miklós, Nágel Kornél, Versszínház, Napra, Both Miklós A lenti galériában a Radnóti illusztrációs anyagom egy része látható.

Fametszet dúcok nyomtatásuk után.

Az elkészült anyagot az illusztrációk/grafikák között a Radnóti Miklós versillusztrációk között találja.

Anyaga: Indiai alma
Méretük: változó, átlagosan 40x60 cm
Év: 2008.

    Fametszet érdekességek, bejegyzések

  • A hazai fametszés egyik legnagyobb mestere: Kondor Béla 2012.05.27

    Kondor Béla, fametszet, kecskemét, alkohol Kondor Béla, fametszet, kecskemét, alkoholHemingway, Kondor, hal, tenger, hálóHemingway, Kondor, hal, tenger, háló, csónakHemingway, Kondor, hal, tenger, háló, csónakHemingway, Kondor, hal, tenger, háló, csónak, kéz, úszóHemingway, Kondor, hal, tenger, háló, csónak, szalmakalapHemingway, Kondor, hal, tenger, háló, csónak, éjszaka, cápaHemingway, Kondor, hal, tenger, háló, csónak, szalmakalapHemingway, Kondor, hal, tenger, háló, csónak, éjszaka, cápaHemingway, Kondor, hal, tenger, háló, csónakHemingway, Kondor, hal, tenger, háló Kondor Béla (1931 - 1972) magyar grafikus, festő, költő.

    Magányosan járta a maga útját. Nem tartozott egyetlen iskolához sem. Magányos volt formakeresésében, stílusában és világlátásában. A XX. századi művészetben megszakad a hagyomány szerves folyamata, a művészek között egyre többen fordulnak a múltba inspirációért. Különösen így van ez az ötvenes és hatvanas évek határán, az 1957-es Tavaszi Tárlat után jelentkező nemzedék esetében. Kondor elődei és ihletői elsősorban a középkor ikonfestői, a régi orosz freskók alkotói, meg Bosch, Dürer, Grünewald és Rembrandt, vagy az írók közül Blake. Szellemi rokonai pedig Rimbaud, Kafka, Camus, Picasso, Bulgakov, József Attila és a két költő-barát, Pilinszky és Nagy László.

    Talán a legjobban a kortársak emlékezéseiből alkothatunk képet róla.

    "Kondor Bélánál avantgárdabb jelenséget én azóta sem tapasztaltam. A belépése olyan váratlan volt, és olyan ellenállást fejtett ki első pillanatban, hogy azt most már visszamenőleg nem lehet elképzelni, ugyanakkor a programjában annyira tradicionalista volt, amit szintén nem lehet."
    (Erdély Miklós)

    "Kondor Béla, a század második felének legjelentősebb művésze, munkáiban e korszak bonyolult, ellentmondásos világát mutatta meg dantei nagysággal... Minden művében - még az elnagyoltnak tűnő illusztratív rajzaiban is - benne lüktet az igazmondás, az érzékek teljes és maradéktalan kivetítése.
    (Gross Arnold)


    "Költő és Festő: egy. Ez a megállapítás jóval több, mint a személy azonosítása. Mert Kondor működése kép- és költeményalkotásban valóban azonos ihletettségű, azonos erejű is. Régóta látom, hogy benne a festő és költő nem kiegészíti, hanem föltételezi egymást."
    (Nagy László)

    Könyvek melyeket érdemes olvasgatni, nézegetni:
    Kondor Béla: Boldogságtöredék
    (1971, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest)
    Kondor Béla: Jelet hagyni
    (1974, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest)
    Kondor Béla: Angyal a város felett
    (1987, Szépirodalmi Könyviadó, Budapest)
    Corvina: Kondor Béla mappa
    (1969, Corvina, Budapest)
    Corvina: Kondor Béla 17 rézkarca
    (1980, Corvina, Budapest)

    Illusztrált könyvek:
    Ébredő Afrika - Néger költők antológiája
    (1961, Magvető Könyvkiadó, Budapest)
    Thomas Mann: A Varázshegy
    (1963, Európa Kiadó, Budapest)
    Francis Carco: Villon
    (1965, Európa Könyvkiadó, Budapest)
    Ernest Hemingway: Az öreg halász és a tenger
    (1965, Helikon Kiadó, Budapest)
    Lagerkvinst: A hóhér / A törpe / Barabás
    (1967, Európa Könyvkiadó, Budapest)
    Juhász Ferenc: A tékozló ország
    (1967, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest)
    Elio Vittorini: Emberek és farkasok
    (1968, Magyar Helikon, Budapest)
    Jékely Zoltán: Az álom útja
    (1972, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest)

    Életmű katalógus:
    Bolgár Kálmán – Nagy T. Katalin: Kondor Béla Oeuvre-katalógus.
    (1984, Magyar Nemzeti Galéria, 1984)


    Művei közgyűjteményekben:
    Bakonyi Múzeum, Veszprém
    Ferenczy Múzeum, Szentendre
    Fővárosi Képtár, Budapest
    Hatvany Lajos Múzeum, Hatvan
    Herman Ottó Múzeum, Miskolc
    Janus Pannonius Múzeum, Pécs
    Móra Ferenc Múzeum, Szeged
    Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
    Miskolci Galéria, Miskolc
    Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba
    Nógrádi Sándor Múzeum, Salgótarján
    Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest
    Somogyi Képtár, Kaposvár
    Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
    Szombathelyi Képtár, Szombathely
    Városi Galéria, Linz.

    Forrás:

    http://rezkarcfitness.blogspot.com/2011/05/kondor-bela.html


  • A fametszet technikai leírása 2012.05.25

    Fadúc, Radnóti Miklós Fadúc, Radnóti MiklósFametszet, nyomtatás, Nágel KornélFametszet, nyomtatás, Nágel KornélFametszet, nyomtatás, Nágel KornélFametszet, nyomtatás, Nágel KornélFametszet, nyomtatás, Nágel Kornél- Minden, az általam is használt technikák bemutatásánál inkább a személyes tapasztalataimat írom le, nem a tankönyvekből megismerhető részekkel foglalkozom.

    A fametszet vagy xilográfia a legrégibb grafikai sokszorosító eljárások egyike.

    Elsőként a kimetszeni kívánt rajzot felvisszük a fadúcra, amelyet a fekete vonalakat meghagyva úgy mélyítünk ki vésők segítségével, hogy a fadúcról azután azt festékkel behengerelve, nyomdai úton nyomatot tudjunk készíteni róla.
    A fadúc vastagsága nem lényeges, viszont az, hogy mindkét oldala sima legyen, annál inkább.
    A metszett felület a nyomat minősége miatt, a hátoldal pedig a stabilitás miatt.

    Érdemes mindig a munkaasztalunkat úgy elhelyezni, hogy szükség esetén körbe tudjuk járni, ne kelljen a sok esetben nehéz dúcot forgatnunk.
    Ha megoldható, érdemes rögzíteni a dúcot az asztalhoz valamilyen módon, hogy ne mozduljon el. Ez leginkább a finom részek kidolgozásánál lényeges.

    Kétféle fametszési technika létezik, a harántdúc és a lapdúc. Mivel az utóbbi az elterjedtebb és egyszerűbb, és az oldalon a Radnóti Miklós sorozat is lapdúc, így most erről írok hosszabban,

    Lapdúc-metszés esetén a fa hosszirányú metszetét munkálják meg, tehát állandóan számításba kell venni a fa rostjainak irányát, nehogy az anyag felszakadozzon. Elsősorban rövid pengéjű metszőkéseket érdemes használni. Én minden esetben a kontúrokat először sniccerrel körülvágom pár mm mélységben, így biztosan nem szakadnak be a vonalak és nem is lesznek a szélek szálkásak.
    A munka során a rajz vonala mentén mindkét oldalon V alakban összefutó vágást és ellenvágást végzek, a vonalak közti fölös anyagot U vagy V keresztmetszetű vésőkkel emelem ki.

    Nem csak a V-illetve az U-alakú kések használhatók a kimetszés során.
    Izgalmas felületeket tudunk kéziszerszámokkal elérni (pl. a csillagokat én mindig fúróval készítettem).
    De használhatunk gravírozót, forrasztópákát és egyéb véső-forgácsoló gépeket is, főleg a nagyobb felületeken.

    A nyomtatás történhet kézzel, illetve nyomdagéppel.

    Ezt jól összefoglalja az első videó.

    A dúc nyomófelületére festéket hengerelnek, a papírt ráfektetik, erre még egy papírt helyeznek, utána vagy présben, vagy gumihengerrel végzik a festék átnyomását.

    Fontos a vastagabb, jó nedvszívó képességű nyomópapír használata. A fametszetet érdemes nedves papírra nyomtatni, főleg, ha kézzel nyomtatjuk.

    Nyomtatás előtt a felfestékezés előtt érdemes nyomópróbát végeznünk akár kézzel, akár géppel nyomtatunk. Ez amiatt fontos, mivel maradhatnak kiálló részek, amik a nyomtatás során láthatók csak meg. Ezt én mindig halványan puha ceruzával átszínezem a kiálló részeket és a papírt ráfektetve a dúcra kanállal átpréselem. A nyomat halvány lesz és semmire sem használható, de a hibákat kiadja. Utána a dúcról a grafitport letörlöm és lehet azonnal felfestékezni.




/ Gyors belépés ide kattintva >>>