Faludy György sorozat

Faludy György Faludy György, Nágel Kornél, Turek Miklós, Versszínház Faludy György, Nágel Kornél, Turek Miklós, Versszínház Faludy György, Nágel Kornél, Turek Miklós, Versszínház, Nemzeti Színház Faludy György, Nágel Kornél, Turek Miklós, Krencsey Marianne, Versszínház A Faludy György illusztrációkat 2005 telén készítettem.

A célom az volt, hogy Gyuri bácsi születésnapjára egy teljes anyagot mutassak be.
Sajnos a budapesti nyitókiállítást a költő nem érhette meg, négy nappal a bemutató előtt hunyt el.

A kiállítások szervezése közben ismerkedtem meg Turek Miklós színművész barátommal, akivel az óta sok helyen és sokszor idéztük meg Faludy szellemét.

A képek átlagosan 50 x 70 cm-es linómetszetek. Itt mutattam be először az anyagot a képeket ihlette versrészletekkel kapcsolódóan, amit az óta minden illusztrációs sorozatnál mellékelek.A kiállítás gerincét a Haláltánc-ballada című Villon-átköltés adja, valamint a börtönélet versei és az életmű fontosabb szonettjei alkotják. A képek szentendrei kézzel merített, antikolt Vincze papírra készültek.

A sorozat nyitó kiállítását 2006 tavaszán tartottuk a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeumának Rondellájában. A kiállítást Rezi Kató Gábor a MNM főigazgató helyettese tartotta.

Webshopunkban a kapcsolódó képek és cd-k megvásárolhatók!

Faludy György vers-illusztrációk

Faludy György versszínház

Faludy György, Turek Miklós, Nágel Kornél, Versszínház Faludy György, Turek Miklós, Nágel Kornél, Versszínház-Faludy György, Turek Miklós, Nágel Kornél, Versszínház, Transartarea, Hódi ÁgotaFaludy György, Turek Miklós, Nágel Kornél, VersszínházFaludy György, Turek Miklós, Nágel Kornél, VersszínházFaludy György, Turek Miklós, Nágel Kornél, Versszínház „Rímes világnéző Faludy Györggyel - Turek Miklós színművész monodrámája”
„Én, ki megjártam mind a hat világot - Nágel Kornél grafikusművész linómetszetei”

Az első Versszínházi estet 2006-ban szerveztük meg Turek Miklós színművésszel. A Faludy György életét és költészetét bemutató monodráma és a kiállításom anyaga a Nemzeti Múzeum szervezésében volt látható, az Esztergomi Vármúzeum Rondellájában.

Miklós ekkorra már sok helyen bemutatta az estjét, de a különös helyszínek és a monodrámát kiegészítő képek között egy újfajta élményt jelentettek és jelentenek a nézőknek ma is.

A közönség részéről mindig jó és biztató visszajelzéseket kaptunk, valamint ezután sok meghívás érkezett múzeumok részéről is, így a közös estek szervezésében a mai napig együtt és külön is dolgozunk.


A Versszínház kiállítással, illetve egyéni előadásként is megrendelhető az alábbi linkeken:

Faludy György előadás
Facebook

Faludy György események, kiállítások, megnyitók

  • Három hét Galéria (Faludy-est és kiállítás) 2011.09.21

    Három hét galéria, Faludy György, Turek Miklós, Nágel Kornél Három hét galéria, Faludy György, Turek Miklós, Nágel KornélHárom hét galéria, Faludy György képekHárom hét galéria, Faludy György, Turek Miklós, Nágel KornélHárom hét galéria, Faludy György, Turek Miklós, Nágel Kornél, Glázer AttilaHárom hét galéria, Faludy György, Turek Miklós, Nágel Kornél, Glázer Attila Különleges estére készül Három Hét Galéria.

    Szeptember 21-én Turek Miklós Fringe Fesztivál és Kaleidoszkóp Fesztivál díjas Faludy estjének ad helyet Nágel Kornél grafikáival körítve.

    Turek Miklós versszínháza Faludy György, Kossuth-díjas költőnk, József Attila és Radnóti Miklós kortársának kalandos életét és költészetét mutatja be monodráma formájában. Az est folyamán végigjárjuk a költővel életének főbb helyszíneit: Afrikát, Amerikát, Párizst, Londont és természetesen Magyarországot, a recski munkatábort, mindezt Nágel Kornél grafikái keretezésével.
    Az előadás után az alkotókkal remélhetőleg beszélget a közönség…

    Az előadással a Művész 2007-ben elnyerte a Fringe Fesztivál Legjobb Férfi Előadója díját, 2006-ban pedig a Kaleidoszkóp Fesztivál külőndíját.

    A galéria mérete miatt, a szervezők kérik, a részvételi szándék előrejlezését és a pontos érkezést.
    A kiállítás 19 órától látogatható. Az előadás zavartalansága 19:30-kor bezárják a galéria ajtaját.

    Időpont: 2011. szeptember 21. 19: 30. Az előadás időtartama 80 perc.
    Helyszín: Három Hét Galéria, Budapest, XI.  Bartók Béla 37.

    Galéria honlapja



  • Székesfehérvár, Öreghegyi Közösségi Ház (Czinki Ferenc megnyitója) 2010.11.11

    Csillagkép a szögesdrót fölött

    Amikor a kiállítás megnyitójára készülődve Nágel Kornél képeit nézegetem, megint csak az jut az eszembe, ami Faludyról mindig és általában: hogy elég nehéz lehet főállásban derűsnek lenni. Szinte már dacból. Főleg akkor, ha közben van például olyan, hogy időjárás, vagy éppen halál, meg politikai rendszerek és kurzusok, amik állandóan buknak és állandóan élednek, és közben az ember másodállásban még költői is, státuszát tekintve pedig leginkább üldözött. Ez utóbbi egyébként eléggé megnehezíti az elsőt - még mindig a jókedvről beszélünk - de majd látni, hogy talán annyira mégse.

    Mostanra már mindenkinek van saját Faludy-története - ami egyébként jóval könnyebb dolog, most, hogy ő már nincs itt. Hogy már nem szólhat bele. Én most csak egy ilyet említek, azt amikor szomorúan meséli, hogy az az orvosa, aki az ő biztos halálát jósolta a közeljövőre nézve, hirtelen és váratlanul elhunyt, voltaképpen előbb elpatkolt, mint ő, és ez azért elég udvariatlan húzás. Mármint az orvostól. Hogy aztán ez tényleg így volt-e, abban annak ellenére sem vagyok biztos, hogy magam hallottam. Az igazsághoz hozzá tartozik: hogy egyáltalán nem is érdekel.

    Ha itt körbenézünk, látjuk, hogy Nágel Kornélnak is van bőven Faludy-története, és ebben az esetben még annyira sem fontos az igazságtartalmat kutatni, mint az anekdoták esetében, hiszen eléggé saját történetek ezek. Azt is fontos lenne leszögezni, hogy ezek a munkák nem is feltétlenül illusztrációk, még akkor sem, ha gondosan ki vannak helyezve melléjük a versek. Hanem akkor mik?

    Jó lenne arra gondolni, hogy az elkövetkező évtizedekre, évszázadokra nem marad a nyakunkon egy ikonszerű, jól és áhítattal kidolgozott Faludy-kép, hanem mindenki hozzátehet és elvehet belőle, hozzáírhatja, hozzárajzolhatja a sajátját, kétségbe vonhatja és megpiszkálhatja, akár még pimaszkodhat is vele - voltaképpen ez a pimaszkodás lenne azért a leghelyesebb magatartás.

    De azért mégis van egy apró feltétel: egy percig sem szabad véresen komolyan venni. Mert akkor elkezd szúrni és fájni. Szóval: nem szabad humor nélkül csinálni.

    Ha majd jó alaposan megnézzük ezeket a képeket, a vad tónusok és a fűrész-élességű vonalak között, csak lehet találni egy-egy poént, a derű leárnyékolt neonsugarát, ami miatt aztán mégiscsak elég erősen kötődni kezdenek a melléjük helyezett szövegekhez.

    Keressük meg a Tanuld meg ezt a versemet! sajátosan mókás ujjbábúját, a szőrbe borult arcú vénembert, a szivacsszerű csillagot, vagy a recski szögesdrót fölé hanyagul odavázolt csillagképet. Ami ugye mindenhonnan látható.

    Ezt a keresést és ezt a kutatást ajánlom erre a kiállításra is.

    A kiállítást megnyitom.

    Czinki Ferenc

    Székesfehérvár
    Öreghegyi Közösségi Ház
    2010.november 11.

  • Gödör Klub (Faludy 100 Fesztivál –Turek Miklós versszínháza, Nágel Kornél grafikái, Hobo Faludy estje) 2010.09.25

    Faludy György, Hobo, Turek Miklós, Nágel Kornél, Gerendás Péter, Hangzó Helikon Faludy György, Hobo, Turek Miklós, Nágel Kornél, Gerendás Péter, Hangzó HelikonFaludy György, Nágel Kornél, Turek Miklós, Versszínház Faludy Gyögy, hazánk világjáró költője 100 éves lenne.

    Ennek kapcsán valószínűleg azok is részt vesznek egy-egy műsoron, megemlékezésen, akik életében alig hallottak Faludy Györgyről, vagy csak a botránylapok híreinek szintjén ismerték. De talán nem vesznek részt, mert személyes viszonyulásuk azt diktálja számukra. Mert Faludy György alighanem azon személyiségek egyike, akikhez nem igazán lehet nem viszonyulni.

    [0]S nem csak azért, mert meg nem élt századik születésnapja kapcsán a metróban, és útfélen belebotolhat valaki egy kiragadott verstöredékbe, vagy fél füllel meghallja megzenésített verseinek egyikét. Már önmagában az a tény, hogy sokat vitatott Villon-versei voltak sokáig szinte az egyetlenek, melyek hazánkban széles körben ismertek lehettek, mutatja, hogy alighanem a hatalom és köz számára egyaránt megosztó személyiség volt. A nagy költők közül nem egyedül, amihez elég végiggondolni, hogy milyen értelmezések születtek akár Petőfi Sándor, akár József Attila versinek kapcsán az évek és korok során.

    Holott, a költő egyben ember is. Megannyi problémával, és saját életúttal, melyről az igazán nagyok esetén elmondható, hogy versből vétetett és verssé leend. Aztán lehet azon vitatkozni a nagybecsű kortársaknak, és az utókornak, hogy költészete mi végre született, és mi végre jutott. Megmagyarázva, hogy jó költő volt-e az illető, vagy sem. Miközben talán sarokba is lehetne szorítani, és hozzá számos körmagyarázatra kényszeríteni sokakat azzal, ha meg kellene magyarázni, mitől jó költő a jó költő.

    Ettől e sorok során el is tekintünk tehát, és hagyjuk nyugodni méltán elfeledve a verselőt meghurcolókat, és a feledés porát inkább a versekről és a szerzőről fújjuk le, ha tehetjük. A szerzőről is, mivel egy életműből, mint azt a példa mutatja kiválogathatók azok a sorok, melyek magáról az emberről segítenek kicsit lerántani a leplet.

    A példára, pontosabban a példát szolgáltató előadásra 2010. szeptember 25.-én a Gödör Klubba került sor Turek Miklós előadásában. A monodráma Pokolbéli Világnéző Faludy Györggyel címen került bemutatásra, mely bemutató talán felül is múlta a várakozást. Különösen, mivel az előadás azzal a sajátos bevezetővel indult, hogy a színpad mely sarkait mely földrajzi egységeknek képzelje majd el a tisztelt publikum. A színész nagysága, ha el tudja hitetni, hogy a cserepes pálma valóban Afrika. Turek Miklós pedig el tudta, és előadása Faludyt is közelebb hozta. Magyarázatok, belemagyarázások és műelemzések nélkül.

    Márpedig nem kis feladatra vállalkozott a rendező, amikor a kultúrát ingyenesen kínálva nem csak a kultúrát demonstratívan fogyasztóknak nyitotta meg az előadást. S talán ennek következtében nem kis feladatot rótt az előadóra sem. Magával ragadni a „tervszerűen" odakészülőket, és a talán csak éppen beesőket. Mindezt talán nem is mindig művészbarát körülmények között. Ha a nézőtéren ülve nem is lehet pontosan tudni, hogy a színészt mennyire zökkentik ki például az első sorból fényképező gépet szó szerint csattogtató, művészetet csak objektíven át, a kultúrát csak fényképezőgép-fenntartással  ismerő, kultúrdokumentaristák. De szerencsére Turek Miklós vette ezeket az akadályokat, és a közönség jó része vette az előadást.

    Természetesen a Gödör Klub nem csak ezzel az egy előadással adózott a nagy költőnek. S talán igazságtalan kiragadása is az eseményekből az említett előadás. Mert aligha lehetne kisebb szabású rendezési vállalkozásnak tekinteni Hobó már jól ismert Faludy-estjének közrebocsátását, az említett színielőadást követően. De Gödör-falakon látható Nágel Kornél -metszetekről is lehetne hosszabban szólni, melyek kiállításmegnyitója a Pokolbéli Világnézőt megelőzve zajlott. Ezekről és a vasárnapi programról a Cinka Panna Cigányszínház bemutatójáról a klub honlapjáról bővebben olvashatnak.

    www.euroastra.hu/node/43708/print

  • Millenáris-Budapest (Kaláka meglepetés koncert) 2009.12.28

    Kaláka, Millenáris, Meglepetés koncert, Radnóti Miklós, Arany János Kaláka, Millenáris, Meglepetés koncert, Radnóti Miklós, Arany JánosKaláka, Millenáris, Meglepetés koncert, Radnóti MiklósKaláka, Millenáris, Meglepetés koncert, Radnóti Miklós, Arany JánosKaláka, Millenáris, Meglepetés koncert, Radnóti Miklós Nem azt a koncertet tartották meg vasárnap este a budapesti Millenáris Teátrumában, amelyre a közönség jegyet váltott. A botrány azonban elmaradt - a nézők ehelyett éjszakába nyúlóan ünnepelték a negyvenéves Kaláka együttest.

    „Kedves Vendégeink, szeretettel és izgalommal köszöntjük Önöket ma este, itt, a Millenáris Teátrumban. Egy éve titokban szervezzük ezt a meglepetéskoncertet a Kaláka Együttes részére. Elnézésüket kérjük, hogy más címen vettek jegyet ma estére, de a titoktartás miatt szükség volt erre" - ez a szöveg fogadta tegnap este a budapesti Millenáris látogatóit. A Vers+Zene=Élet címmel meghirdetett műsorra jegyet váltó közönség - és a Kaláka - ugyanis abban a hiszemben volt, hogy egy verséneklő koncertre érkezik, melyen az idén negyvenéves együttes két tucat más előadó társaságában néhány dalt fog eljátszani.

    „Temetni a verset? Azt próbálja meg valaki! Hiszen dübörög - jobban, mint valaha! Pörgetik-forgatják, pengetik, éneklik rockerek és népzenészek, DJ-k és rapperek, popbandák és alternatív zenekarok... Ezen az estén a zene diadalmasan kipattan a költészetből, amely az őskortól fogva benne bujkál. Fiatal bandák és virtuóz veteránok tűzijátéka tölti be az estét" - szólt a beharangozó a titokzatos eseményre.

    Ami a programot illeti, a szervezők - Friesz Mónika, Lőkös Csaba és a Millenáris munkatársai - teljesítették is ígéretüket. Azzal a különbséggel, hogy a Kaláka tagjai nem a színpadon, hanem a közönség soraiban kaptak helyet, hogy a nézőkkel együtt legyenek részesei az őket köszöntő műsornak. A maratoni - este héttől éjjel 11 óráig tartó - koncerten a hazai zenei élet színe-java lépett fel, hogy a maga eszközeivel lerója tiszteletét az ünnepeltnek.

    Tették ezt úgy, hogy mindegyikük egy-egy Kaláka-dalt - illetve az annak alapjául szolgáló verset - öntött új alakba, avagy formált a maga képére és hasonlatosságára. A Csík zenekar József Attila-i ihletésű születésnapi köszöntője után Lovasi András boldogult ifjúkora egyik első tábortűzi dalaként adta elő Radnóti Éjszaka című versét, majd következtek a többiek - a legváltozatosabb műfajokból.
    Meglepetés a 40 éves Kalákának - Fotók: Lajtos István

    A Quimby, a Republic, a Heaven Street Seven, Ferenczi György és a Rackajam, a Misztrál keményebb hangzása után/közben Sebestyén Márta, Palya Bea vagy éppen a Vujicsics és a Söndörgő együttes öltöztette másik népzenei formába a választott dalt. Both Miklós Napra együttesének jóvoltából a nézők a pszichedelikus rock dallamaira révülhettek el, Juhász Attila kvartettje a sunshine jazz keretein belül dolgozta fel a Nálatok laknak-e állatok? című örökzöldet, a Pannonia All Stars Ska Orchestra pedig jamaikai örömzene formájában énekelt minden magyar kisgyerek kedvencéről, a nanduról.

    Az egymást öt-tízpercenként váltó fellépők izzasztó munkát adtak a színpadot minduntalan átszerelni kénytelen technikusoknak - és nemkülönben a műsorvezető Lackfi Jánosnak, aki, ha jól számoltunk, úgy harmincszor jelent meg a közönség előtt, hogy felkonferálja a következő műsorszámot, és az átállás ideje alatt szóval tartsa a nagyérdeműt. Nos, költőnk kitett magáért, sőt a stand up comedy fenegyerekeit megszégyenítő szövegeivel, irodalmi anekdotáival önálló műsorszámként - ha úgy vesszük, egy estére Magyarország legünnepeltebb anticelebjeként - volt jelen a színpadon.

    Hasonló elmésségről tett tanúbizonyságot Prőhle Gergely, a magyarországi evangélikusok országos felügyelője, aki a tegnapi alkalmat ragadta meg, hogy átnyújtsa Gryllus Dánielnek és Vilmosnak, illetve a Kaláka egészének a Prónay Sándor-díjat - a legmagasabb elismerést, amelyet közössége az egyházát gyarapító világi személyeknek adományozhat. Laudációjában Prőhle a korabeli hivatalos egyházi felfogástól - miszerint a muzsika az ördög különösen diabolikus mesterkedése - húzott történelmi ívet a szférák zenéjéig, s fellépése olyan helyénvalóra sikeredett, hogy az alapvetően nem egyházias közönség - a tapsából ítélve - nemhogy tolakodásnak vette, hanem nagyon is odaillőnek tekintette a gesztust.

    Az estet színesítette még a Kaláka-tagok gyermekeiből álló alkalmi nagycsaládi zenekar fellépése - mely mozzanat arra is alkalmat adott, hogy néhány percre technoszerű zörejek költözzenek be a Millennáris sokat hallott falai közé -, slusszpoénként pedig a Kaláka tagjai Polgár Tibor fotóművész díjnyertes alkotását vehették át. A kép egy szajkót ábrázol, amint egy tó felszínén szárnyaival csapdosva szív alakot formál a felvert vízcseppekből - Lackfi János szíves közléséből pedig megtudtuk, hogy az alkotás természetesen nem a Photoshop műve, hanem a fotográfus többhetes hasalásának eredménye.


    hetivalasz.hu/itthon/atvertek-a-nepszeru-egyuttes-tagjait-26206hetivalasz.hu/itthon/atvertek-a-nepszeru-egyuttes-tagjait-26206

  • Budapest (Faludy est a Kogart Galériában) 2008.06.16

    KOGART, Faludy György, Nágel Kornél, Turek Miklós KOGART, Faludy György, Nágel Kornél, Turek MiklósKOGART, Faludy György, Nágel Kornél, Turek MiklósKOGART, Faludy György, Nágel Kornél, Turek MiklósKOGART, Faludy György, Nágel Kornél, Turek MiklósFaludy György, Nágel Kornél, Turek Miklós, Krencsey Marianne, Versszínház Két fiatal tehetség, Turek Miklós a 2007-es Budapest Fringe Fesztivál legjobb férfi színművészének Faludy György életéről és költészetéről szóló önálló előadásra és Nágel Kornél grafikusművész Faludy-illusztráció-sorozatára várjuk Önöket, a produkció kanadai és amerikai turnéja előtt!

    Hogy miért kell látni ezt az előadást? Mert hihetetlenül szórakoztató, mert hűséges a szerzőhöz, mert nem marad el a katarzis! De, ha mindez nem lenne elég, érdemes beleélnünk magunkat Faludy humorral átevickélt életébe. A sors kényszerítette rá, hogy már 28 évesen elhagyja az országot. Szolgált az amerikai hadseregben, fogoly volt Recsken, majd élt Londonban, Máltán, Torontóban, míg a rendszerváltást követően haza költözött. Utánozhatatlan humorral élte át, hogy a nyilasok máglyán égették a könyveit, a Kádár-rendszer idején pedig a nevét sem volt szabad kiejteni. Olyannyira, hogy törölték az Országos Széchényi Könyvtár katalógusából is, pedig nevéhez már akkor olyan művek kötődtek, mint a Villon balladák átiratai, a Börtönversek, vagy a Pokolbeli víg napjaim.

    Krencsey Mariann ajánlása:

    "- Magyarországon járva találkoztam Turek Miklóssal és Nágel Kornéllal, akik meghívtak az Andrássy úti KOGART-Exhibitions előadótermében rendezendő Faludy György életével foglalkozó estre.

    Turek Miklós hatalmas munkával, nagy szeretettel és hozzáértéssel előkészített előadása minden várakozást felülmúlt.

    A falakról Nágel Kornél illusztrációi ismerős pillantásokat sugároztak felénk. Nem volt egyetlen üres szék a teremben. Az irodalomszerető és nyilvanvalóan hozzáértő közönség szűnni nem akaró tapssal jutalmazta a kiváló művészeket.

    Sok jó előadást láttam 40 éven át, sok Faludy esten vettem részt 1968 óta, legalább egyen minden esztendőben, de ilyen mélyen megrázó, a költőfejedelem szavaihoz hű, művészi előadást még nem volt alkalmam élvezni.

    Mindenkinek ajánlom, - aki teheti, nézze meg ezt az előadást, mert amíg ilyen művészek teremnek Magyarországon, addig nincs veszve a magyar nyelv, a magyar irodalom és színjátszás."

  • Budavári Labirintus (Kántor János grafikus-és festőművész megnyitója) 2006.09.27

    Kántor János, Esztergom, ecset, Suzuki Kántor János, Esztergom, ecset, SuzukiFaludy György, Kántor János, Nágel Kornél, Budavári LabirintusFaludy György, Turek Miklós, Nágel Kornél, Versszínház, Budavári labirintusFaludy György, Turek Miklós, Budavári LabirintusFaludy György, Turek Miklós, Nágel Kornél, Versszínház, Budavári labirintus (...) Szándékaink szerint szerettük volna köszönteni Faludy mestert is köreinkben , de ő már, -mint sajnos köztudott -Villon mesterrel ítél és anekdotázgat földi dolgainkról. Ám köztünk vannak mégis ők, kik „megjárták mind a hat világot, megáldva és leköpve mindenütt.” Szerencsére azonban nem fogyunk, mármint alkotók nem fogyunk, a képzőművészek, a költők, a színészek, az értők. A választás nem véletlen, Faludy sem véletlenül választotta Villont. És felkiált: „S talán ha majdan kettőezret írnak Krisztus után, még tudja a világ, hogyan csókolt egykor Villon a csavargó, s mély serlegekből hogyan itta a bút, s hogy indult végül álmos és kanyargó vizekre , honnan nincsen visszaút.” (...)

    (...) Vajon a XXI. század elején miért éppen Faludy és miért éppen Villon? Miért választja a magatartásbéli analógiát, a keresést valaki? Divatból? Túl egyszerű lenne a válasz. A fiatal grafikus választása sokkal mélyebben leledzik, mint gondolnánk (...)

    (...) Én azt hiszem az ő számára a legnagyobb problémát az okozza, hogy én-saját magam-itt és most, hogyan tovább? Ez a legnagyobb kérdés. Mi a vállalható számára, Villon és Faludy-örökítette magatartásából? Hirdethetjük-e luxusvillákból és autócsodákból a mezítelen ülepű Villon-i pimaszkodást, vagy csak ironikus álbölcsességek maradtak-e világunkban? A két ember örökségéből ennyi csupán? Hol van és milyen ma az igazság? És ez a művész félelmetes dilemmája (...)

    (...) Valamilyen olyan magatartásformát igyekeztem tanítványaimnak átadni, köztük Kornélnak is, hogy próbáljanak meg művelt, és nagyon míves kultúrájú emberek lenni. Lehet, hogy nem lett mindenki közülük képzőművész, de vannak olyanok, akik folytatják a magyar grafika legnemesebb hagyományait. Nágel Kornél ilyen fajta. Éli a maga fiatal, életét, mások már a törvényei mint ahogyan én gondolkodom, de az alapok nem változtak (...)

    (...) Megőrizte azt a magatartást, amely a legnagyobb grafikusainkra jellemző volt, hogy a kézműves munka legalázatosabb, legtiszteletreméltóbb képviselői voltak. A linó csak formai dolog, hisz Villon és Faludy is feketén-fehéren mondta ki az igazságot. Nem kendőzötten. Olyan tisztán, mint ahogy ezek a lapok beszélnek hozzánk. Megtalálta a hangját, egyéni kifejezőeszközeit, kell ettől több? (...)

    Kántor János

    Budavári Labirintus
    2006. szeptember 27.

  • Hangzó Helikon megjelenés Budapest (Előszó a Hangzó Helikon sorozat Gerendás-Faludy kötetéből) 2006.09.22

    Faludy György, Gerendás Péter, Hangzó Helikon, Nágel Kornél Faludy György, Gerendás Péter, Hangzó Helikon, Nágel KornélSzép Magyar Könyv, Gara Arnold díj, Jankovics Marcell, Faludy György, Gerendás Péter, Hangzó Helikon, Nágel Kornél "Faludyt olvasni, hallgatni, illusztrálni: csoda.

    Ritka pillanatok szerencsés együttállása hozta létre a kötetben található illusztrációkat.
    Klasszikus grafikai technikával készültek a képek, így tudtam kifejezni a versek örök érvényű, igaz mondanivalóját, és ahogy a nyomódúc a papírba préselve hagyja a nyomát, e versek is így vésődtek még jobban belém.

    Az illusztráció számomra elsõsorban a versek mélyebb és másfajta megélését jelentik, és azokra az alkotókra, akiknek irodalmi mûvei megérintenek, a megismerésüktõl kezdve példaként tekintek. Azt az élményt, amit õk nyújtottak, csak úgy tudom elmondani, hogy egy kicsit más szemszögbõl bemutatom, hogy a mûveik képben kifejezve milyen hatással voltak és vannak rám.

    Köszönöm, hogy a Mester és Gerendás Péter alkotótársa lehettem."

    (Nágel Kornél) www.helikon.hu/cikkek/Faludy-100/1642/

  • MNM Esztergomi Vármúzeuma (Dr. Rezi Kató Gábor a MNM Főigazgató-helyettes megnyitója) 2006.04.23

    Faludy György kiállítás meghívó Faludy György kiállítás meghívó (...) Támogatni és védeni kell a honi ipart, támogatni kell azokat a művészeket, akik nehezen kapnak lehetőséget, hogy bemutatkozzanak, és hol lehetne erre jobb alkalom, mint a Nemzeti Múzeum. A Múzeum elsősorban történeti és régészeti kiállításokkal foglalkozik, de szerencsére van egy olyan hálózata, melybe beletartozik Esztergom, a Vármúzeum, ahol már hagyománya van annak, hogy a képzőművészeti kiállítások nagy számban és nagy érdeklődés mellett kerülnek megrendezésre. Például néhány hónappal ezelőtt láthatták itt a Dali kiállítást (...)

    (...) Az itt látható grafikák számomra az emberi írás előtti időkre visszavezethető alkotásokhoz állnak a legközelebb, amikor a kifejezésmód, a tartalom és a forma egysége kellett, hogy megvalósuljon, hogy az alkotó át tudja adni azt a gondolatot, melyet szeretett volna közölni. A rajz, a grafika az emberiség egyik legősibb tudománya, és aki ezt el tudja sajátítani, hihetetlen kincs birtokában van (...)

    Dr. Rezi Kató Gábor Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma 2006. április 23.

  • Tata, Művelődési Központ (Szentessy László grafikusművész megnyitója) 2006.02.27

    Szentessy László, Tata, Kép, Öreg-tó Szentessy László, Tata, Kép, Öreg-tó Nágel Kornél kiállítására invitáló meghívót olvasva könyvméretű illusztrációkra számítunk.

    "A terembe lépve nagyméretű képek fogadnak, versmellékletekkel. Képzőművészet és költészet egymás mellett.
    Tisztelgés Faludy György 95-ik életéve előtt grafikákkal. Az emberiség történetének három évszázada találkozik itt."

    "A Villon-i XV., a XX. és a XI. Század. A középkort idézi „Villon balladái Faludy György átköltésében „ című kötet. 1937-ben jelent meg három kiadásban: május, június és szeptember hónapban. Elképesztő sikerrel. Utána hosszú szünet, hallgatás. Azóta eltelt hetven évben minden megváltozott Magyarországon de Faludy Villonja örök életűnek bizonyult.A legutolsó sokadik kiadást ugyanúgy szétkapkodják az olvasók miként nagyszüleink a legelsőt. A Villon átköltések néhai fordulatait az is fejből mondja ma, ki kevés klasszikus verset tud idézni"

    "Nem véletlen, hogy a költészetet szerető Nágel Kornélt a Pilinszky és a József Attila verseihez készített rajzok és metszetek alkotóját megérintette Faludy költészete. Ezért jött létre ez a kiállítás, melynek gerincét „A haláltánc-ballada” metszetsorozata adja.
    A merített papír sárgás, idő fakította, barnára patinázott avitt felületén megjelenő nyomatok a kolostorok régi könyvtárainak lapjait idézi. Szinte érezzük a papír és a nyomdafesték illatát. Elődereng a múltból a középkori ismeretlen mesterek fametszetein táncoló, zenélő csontvázak haláltánca. Villon-i hangulat! Sok neves művész, készített illusztrációkat rajzokat, metszeteket Villon műveihez. Költészete kínálja magát a képzőművészeknek az események ábrázolására"

    "Nágel Kornél figurái átírtak, formái meggyötörve, sokszor növényi alakzatokra emlékeztetve burjánzanak a valós és kigondolt világban. A metszőkés szántotta vonalak lendülete, vastag és vékony nyoma, gubancai, kötegei, vagy a kihasított világos és sötét foltok kontrasztja teszi izgalmassá képeit. A versek sugallta gondolatok így öltenek látható formát , válnak képpé. A grafikus gondos kézműves munkát végez, műterme műhely is"

    Szentessy László, grafikusművész 2006. február 27. Tata, Művelődési Központ

  • Faludy György kritikák, sajtómegjelenések, videók

  • Helikon Kiadó (Hangzó Helikon koncert Faludy tiszteletére) 2011.10.11

    Faludy György, Turek Miklós, Nágel Kornél, Versszínház Faludy György, Turek Miklós, Nágel Kornél, Versszínház Faludy György, Turek Miklós, Nágel Kornél, Versszínház - Faludy György, Turek Miklós, Nágel Kornél, Versszínház Faludy György, Turek Miklós, Nágel Kornél, Versszínház Faludy György, Turek Miklós, Nágel Kornél, Versszínház A napokban lett volna 100 esztendős Faludy György költő, író, műfordító.

    Verseihez többen írtak zenét, Gerendás Péter egy egész lemeznyi anyagot készített, amely a Hangzó Helikon-sorozatban jelent meg 2006 szeptemberében. A korongon elhangzó tíz versből most összeállt a Művészetek Palotája Fesztivál Színházában egy előadásra való.
    Az október 11-én 20 órakor kezdődő koncerttel a művészek Faludynak állítanak emléket. Öt művész jegyzi az október 11-i koncertet, amelynek címe: Gerendás Péter–Faludy. A megzenésítő Gerendás Péter szokásához híven énekel, gitározik, és a szintetizátoron kívül az ütős hangszereket is megszólaltatja.
    Társai: Lukács Dániel – basszusgitár, Gerendás Dani – dob, Gerendás Hanna – fuvola és Csernák Tibor – zongora. Közülük ketten a CD-n is közreműködtek.
    A Hangzó Helikonban megjelent verseken túl is elhangzanak majd Faludy-költemények, amelyeket Turek Miklós szaval el.
    A Hangzó Helikon zenei anyagának érdekessége, hogy a 10 Faludy-versre írt dalból az Ezerkilencszázötvenhat, te csillag című versnek Gryllus Dániel szerezte a zenéjét. A többi szerzője Gerendás Péter, aki a közös munka során barátságba került a költőóriással. Beszélgetéseik, Faludy visszaemlékezései segítették abban, hogy a zene eszközeivel a lehető legközelibb képet rajzolja a költőről.

    A válogatott művek között van többek között a Marrakech, a Chanson a párisi szépasszonyokról, a Meditáció és a Koldusdal. Gerendás Péter nem először nyúlt irodalmi alkotáshoz. Megihlette Vámos Miklós Apák könyve című regénye, de írt zenét Marie Jones Kövek a zsebben című darabjához is, amelyet a Thália Színházban ad elő nagy sikerrel.
    A Gerendás Péter–Faludy koncert letisztult zenei világot ígér, méltóan szépet Faludy György gondolataihoz.

    A Hangzó Helikon-kiadványt Nágel Kornél metszetei illusztrálják, ezeket a képeket láthatja a közönség kivetítve a koncert alatt.

    Forrás - Hangzó Helikon

  • Művészetek Palotája (Művészetek Palotája Faludy koncert) 2011.10.11

    Gerendás Péter, Faludy, Nágel, Müpa Gerendás Péter, Faludy, Nágel, Müpa
    Gerendás Péter – ének, akusztikus, elektromos gitár, szintetizátor, ütőhangszerek,
    Lukács Dániel – basszusgitár,
    Gerendás Dani – dob,
    Gerendás Hanna – fuvola,
    Csernák Tibor – zongora,

    verset mond: Turek Miklós

    A Hangzó Helikon-sorozatban jelent meg Gerendás Péter Faludy György-verseket feldolgozó albuma néhány évvel ezelőtt. Tíz verset választottak ki a huszadik századi magyar irodalom egyik jelentős költőjének életművéből, s így tíz különleges dal született nem kevés magyar és külföldi zenész előadásában.
    Gerendás Péter azon szerencsések közé tartozik, aki barátságba kerülhetett a költőóriással. Beszélgetéseik, Faludy visszaemlékezései segítették abban, hogy a lehető legközelibb képet rajzolja a zene eszközeivel a költőről. Versei is mélyebb hatással voltak rá az ismeretség révén. A válogatott művek között van többek között a Marrakech, a Chanson a párisi szépasszonyról, az Ezerkilencszázötvenhat, te csillag (Gerendás ebben az évben született), vagy a Koldusdal.
    Gerendás Péter nem először nyúlt irodalmi műhöz lemezein. Különleges munkája volt Vámos Miklós Apák könyve című regénye által ihletett albuma, melyet a könyv stílusához híven komponált. Dalszövegeinek mindig fontos szerepet szánt, s ugyanolyan igényességgel fogott hozzá a szavak komponálásához, mint a hangok összerendezéséhez.
    A Faludy-versek dalba foglalt feldolgozásai Gerendás Péter stílusához híven bensőségesek, letisztult zenei világot tükröznek, méltóan szépek Faludy gondolataihoz.
    mupa.hu/program/?pid=4630

  • (VIDEÓ-Három hét galéria) 2011.09.21

    Villon, Faludy, kocsmadal, francia, Sorbonne Villon, Faludy, kocsmadal, francia, Sorbonne Faludy György Három hét galéria Glázer Attila videója a kiállításról és a versszínházról a Három hét galériában

    Galéria honlapja

  • Kővári Gabriella (Fejér Megyei Hírlap) (Versmetszetek ) 2010.11.17

    Faludy Versszínház, öreghegyi közösségi ház Faludy Versszínház, öreghegyi közösségi ház - Versmetszetek

    Metszetekbe álmodott, melankolikus Faludy-történetek – A világcsavargó költôóriás, Faludy György századik születésnapját a fiatal képzômûvész, Nágel Kornél tárlatával ünnepelte meg az Öreghegyi Közösségi Ház.

     – A kiállítás anyagát 2006-ban, Gyuri bácsi 96. születésnapjára készítettem meglepetésként, de sajnos ô már nem láthatta. Késôbb Turek Miklós színész barátommal országjárásra indultunk az akkor már két éve játszott Faludy-monodrámájával és a versekhez készített képeimmel. Itt most csak utóbbiak láthatók, de januárban a monodrámát is elhozzuk Fehérvárra – tudtuk meg az alkotótól. A képek, a mellettük olvasható versek, és az elôadás hármas egysége határozott képet ad a költôrôl azoknak is, akik már ismerték a munkásságát, és azoknak is, akik csak most veszik kézbe a költô könyveit. A Haláltánc ballada mind a kilenc versszakához készített egy-egy illusztrációt Nágel Kornél, a többit a szonettekhez, a Börtönversekhez és a Villon-átköltésekhez álmodta meg. Ez az anyag most nem teljes, mert kimaradt a sorozatból nyolc monotípia, azaz fémlemezre készült festménylenyomat.

    – Kihagytam, mert nem mutat jól a nagyméretû linómetszeteimmel együtt, hiszen nagyon erôs a technikai kontraszt. Ezekhez a képekhez szerintem nem illenek azélénk színek – mondja tûnôdve, ráadásul a sokszorosító grafika nagyrészt mindig fekete-fehér. Gyakran megkapom,hogy melankóliát sugallnak a mûveim. Ez igaz, de a versek is nagyon erôteljesek, és alkotás közben bennem is van borongós hangulat,termékeny, önmagamba tekintô mélabú, ahogy a költôben is. Ugyanakkor Faludy a sok megpróbáltatás ellenére is pozitív kicsengésû, életigenlô verseket írt. Így teljes az összhang. Kornél számára a nagy elégtételt az jelenti, ha megmutathatja az embereknek: nem a bulvármédia által sugalmazott kép a valódi.

    – Faludy, amikor elôször emigrált, híressé vált a Villon-átiratokkal, majd tiltólistára került. Hazatérve ismét közkedvelt lett, de megint jött egy mélyrepülés a szerelmi ügyei kapcsán. Célom, hogy a látók és értôk el tudják választani a fontosat a lényegtelentôl. Egyúttal ismertté kívánomtenni a költeményeit, ezeket a döbbenetesen szép és nagy alkotásokat. Az én életemre nagy hatással van az életigenlése, kitartása, derûje, és a magam eszköztárával ezt akarom a világnak megmutatni.

    Czinki Ferenc írókritikus a mûvész elsô fehérvári megnyitóján így fogalmazott:

    – Nágel Kornél illusztrációinak vad tónusai és fûrészélességû vonalai között egy-egy poént, a derû leárnyékolt neonsugarát is meg lehet találni, amely erôsen kötôdik a képek melletti szövegekhez.

    www.fmh.hu/kultura_oktatas-kultura/20101117__versmetszetekwww.fmh.hu/kultura_oktatas-kultura/20101117__versmetszetek

  • (VIDEÓ-VAM Design center ) 2008.09.16

    Vam Design Faludy Versszínház Király utca Vam Design Faludy Versszínház Király utca

  • Dömötör Ági (Origo.hu) (Versszínház a képek között) 2008.09.16

    Faludy György, Turek Miklós, Versszínház Faludy György, Turek Miklós, Versszínház 1956, Faludy, tankok, csillag Két fiatal művész összefogott, és egy egészen új, felemelő, megdöbbentő, de szórakoztató produkciót hozott létre Faludy György verseiből.Turek Miklós egy népszerű színész, több reklámból is ismerős lehet; de előszeretettel nyúl költők életművéhez is. Egyszemélyes előadása önmagában is figyelemreméltó, és a grafikus Nágel Kornél készítette metszetek közt az ismert költő élete és költészete új értelmet nyer, a művészpáros teljesen új dimenziót ad a versek értelmezéseinek. A nagy Faludy-rajongó hírében álló művészek észak-amerikai turnéjuk előtt ma tartják az ősbemutatót, mely igazi kulturális csemegének ígérkezik: színi előadás egy képzőművészeti galériában, újragondolva a kortárs irodalom egyik hősét.aktiv.origo.hu/programajanlo/blog/20080913-versszinhaz-a-kepek-kozott-turek-miklos-es-nagel-kornel-faludy.html

  • (Versszínház a képek között-VAM Design center) 2008.09.16

    VAM design, Faludy György, Turek Miklós, Nágel Kornél VAM design, Faludy György, Turek Miklós, Nágel Kornél VAM design, Faludy György, Turek Miklós, Nágel Kornél Faludy György, Turek Miklós, Nágel Kornél, Versszínház VAM design, Faludy György, Turek Miklós, Nágel Kornél VAM design, Faludy György, Turek Miklós, Nágel Kornél Faludy György, Turek Miklós, Nágel Kornél, Versszínház Versszínház a képek között

    Két fiatal tehetséges alkotó, Turek Miklós színművész - a 2007-es Budapesti Fringe Fesztivál legjobb férfi előadója - és Nágel Kornél, Gara Arnold-díjas grafikusművész irodalomszeretetének köszönhetően egy különleges kulturális eseménynek lehetünk részesei Észak-amerikai körútjukat megelőzően a VAM Design Centerben 2008. szeptember 16-án 20.00 órakor!

    Izgalmas estét ígérő találkozások az irodalom a költészet a színház és a képzőművészet kedvelőinek. Egy estén két művész - két művészeti ág - tolmácsolásában élvezhetjük és érezhetjük a magyar irodalom klasszikusait.
    Színházi előadás egy képzőművészeti galériában, melyen keresztül újragondolhatjuk az élő irodalom fogalmát. Emberi történeteket láthatunk a képeken és a képek között, mert Nágel Kornél metszetei szolgálnak helyszínül és díszletül az előadásokhoz, egészen új dimenziókat nyitva az elhangzó versek értelmezéseinek.

    Az irodalom, a színművészet és képzőművészet egyedi és újszerű találkozása. A költő élete és költészete elevenedik meg a közönség szemei előtt az előadás egy órájában. Életre kelnek a kötetlapok és szokatlan, még sosem látott egésszé állnak össze. A világcsavargó Faludy, a sokat vitatott, de vitathatatlan Költőóriás matuzsálem 2006-ben véget ért fordulatokban gazdag kalandos élete.

    Ébredjen újra a Vers műfaja irodalmunkban, színpadainkon és szobáink falain! Legyünk tanúi és segítői ezeknek a ritka pillanatoknak. Őrizzük kultúránk sokszínűségét és egyediségét. Legyen érték az értékes újra.

    "Szeretném, ha az előadásaim után az emberek otthon elvonulva levennék a polcaikról porosodó versesköteteiket." Turek Miklós

    "Az illusztráció számomra elsősorban a versek mélyebb és másfajta megélését jelentik, és azokra az alkotókra, akiknek irodalmi művei megérintenek, a megismerésüktől kezdve példaként tekintek. Azt az élményt, amit ők nyújtottak, csak úgy tudom elmondani, hogy egy kicsit más szemszögbõl bemutatom, hogy a műveik képben kifejezve milyen hatással voltak és vannak rám." Nágel Kornél

    Hogy miért kell látni ezeket az előadásokat és kiállításokat? Mert felemelő megdöbbentő és szórakoztató egyszerre!

    Krencsey Marianne szavaival: "Sok jó előadást láttam 40 éven át, sok Faludy esten vettem részt 1968 óta, legalább egyet minden esztendőben, de ilyen mélyen megrázó, a költőfejedelem szavaihoz hű, művészi előadást még nem volt alkalmam élvezni. - Mindenkinek ajánlom, - aki teheti, nézze meg ezt az előadást, mert amíg ilyen művészek teremnek Magyarországon, addig nincs veszve a magyar nyelv, a magyar irodalom és színjátszás."

    Az előadásról
    Hegedűs Géza halálával Faludy György volt talán az utolsó képviselője irodalmunkban, annak az egyetemes görög- és latin kulturális értékeket ismerő költő-gondolkodó generációnak, mely a századelő magyar irodalmát meghatározta.
    Faludy György, 96 esztendős korában hunyt el 2006-ban.
    Mindössze öt évvel volt fiatalabb József Attilánál. Faludy mégis kortársköltő, akiről sokat hallottunk, de keveset tudunk. Jórészt annyit, hogy ő fordította Villont magyarra, nem viselt zoknit, és hogy felesége hatvan évvel fiatalabb nála. Pedig ő ennél sokkal több. Ezért született meg ez az előadás 2004 nyarán.

    A tartalom
    Egy nagy műveltségű, európai gondolkodású, magyar költő gondolatait és életét ismerhetjük meg az összeállításból, versei segítségével, egy fiatal színművész szerkesztésében és előadásában.

    Faludy élete legnyomorúságosabb pillanataiban is megőrizte méltóságát, emberszeretetét és humorát, amely a legnagyobb értéknek és erőnek bizonyult a megpróbáltatásokban. 1938-ban elhagyni kényszerült hazáját, Magyarországot. A világháború után 1946-ban mégis úgy határozott, visszatér, holott érezte, hogy a hozzá hasonló gondolkodású embereket országának államrendszere nem látja szívesen de reménykedett.

    Tudta, hogy az igazi Szabadságot nem az ember testi szabadsága jelenti, hanem a gondolkodás, a gondolati repülés függetlensége. A börtön falai sem jelentettek számára korlátokat, tovább írta verseit az utókor számára és saját túlélése érdekében. Érezte, hogy a szülőföld szeretete zsigereinkben gyökerezik, elszakadni tőle nem tudunk, bármilyen mostohán bánjon is velünk.

    A forma
    Az előadás formája az egyszemélyes színház, a monodráma. Egy ember, kevés kellék, kevés díszlet, de igazi színházi élmény, mely a színészre és a mondanivalóra helyezi a hangsúlyt korunk látványvilágra épülő színházi trendjének ellenére.

    Az előadás 80 perce alatt végigjárjuk a költővel egy emigráns magyar világpolgár életének főbb helyszíneit: Afrikát, az Egyesült Államokat, Párizst, Londont és természetesen Magyarországot, az ÁVH celláit és a recski munkatábor poklának víg napjait.
    Az előadásnak van ifjúsági változata, mely kitűnő rendhagyó irodalom- és történelemóra. Ennek hossza 60 perc.

    Az előadás csodálatos nyelvi anyaga, a XX. századon átívelő lebilincselő és humoros élettörténet, Faludy könnyeden drámai kedélye, tanulságos és szórakoztató színházi program fiataloknak és idősebbeknek egyaránt.

    VAMDESIGN

  • Dancs Rózsa (Versszínház Torontóban) 2008.09.10

    Faludy György, Pilinszky János, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Turek Miklós, Nágel Kornél, Versszínház, Kanada, Toronto Faludy György, Pilinszky János, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Turek Miklós, Nágel Kornél, Versszínház, Kanada, Toronto
    Turek Miklós és Nágel Kornél a múzsák találkozásából született páratlan élménnyel ajándékozta meg a torontói művészetkedvelő közönséget. Azt is mondhatnók, hogy az utóbbi évtizedek legnagyobb és legmegrázóbb színházi élményében volt részünk a Magyar Kultúrközpontban megtartott Radnóti-esten, majd ezt követően a Barbara Frum Könyvtárban bemutatott Faludy György-műsort megélve.

    Versszínház – ezt ígérte a műsorelőzetes, és ezt is nyújtotta: egyszemélyű komplex színházi előadást. Amelynek szerves, vizuális kiegészítője a grafikasorozat, a két életmű ihlette linó- és fametszetek versekkel párosított mini-tárlata. Az előadóművész Turek nem mondott verseket, hanem megjelenítette a versekbe rejtezett költőket. A szelíd mosolyú, az Istenhegyi kertről álmodó, a legmélyebb pokolbugyor szennyében is fegyelmezetten alkotó Radnóti társául szegődtünk mi is, együtt éltük végig vele azoknak a koroknak a megaláztatásait,

    ”mikor az ember úgy elaljasult,
    hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra,
    s míg balhitekben hitt s tajtékzott téveteg,
    befonták életét vad kényszerképzetek...
    az ország megvadult s egy rémes végzeten
    vigyorgott vértől és mocsoktól részegen...” (Töredék)

    Radnóti nem élte túl korát, a bori rézbánya fizikailag felemésztette , és Abda község közelében az erőltetett menet végére pontot tett a kínoktól “megváltó” tarkólövés.
    Olyanformán, ahogy utolsó versében megírta:

    “Mellézuhantam, átfordult a teste
    s feszes volt már, mint húr, ha pattan.
    Tarkólövés. - Így végzed hát te is, -
    Súgtam magamnak, - csak feküdj nyugodtan.
    Halált virágzik most a türelem. –
    Der springt noch auf, - hangzott fölöttem.
    Sárral kevert vér száradt fülemen.” (Razglednicák, 4.)

    Radnóti Miklóst fiatalon és értelmetlenül elfújta a “förtelmes halál”, ám a “gordonkahangú versek” diadalmasan legyőzték a kerge világ tébolyát, élnek és beszélnek hozzánk Turek Miklós hangján, Nágel Kornél képeivel láttatva a “széljárta sziklaszál felé vivő vad” utat, “mely túlvisz majd e mély koron.”

    A Faludy-est hasonlóan megrázó élményt nyújtott.

    Turekkel együtt mondtuk végig az ismerős Villon-panaszt:

    “Mint nagy kalap, borult reám a kék ég,
    és hű barátom egy akadt: a köd.
    Rakott tálak között kivert az éhség,
    s halálra fáztam rőt kályhák előtt.
    Amerre nyúltam, csak cserepek hulltak,
    s szájam széléig áradt már a sár,
    utam mellett a rózsák elpusztultak
    s lehelletemtől megfakult a nyár,
    csodálom szinte már a napvilágot,
    hogy néha még rongyos vállamra süt,
    én, ki megjártam mind a hat világot,
    megáldva és leköpve mindenütt.”

    A mindenkori kínzatások ellen versmonológgal védekező, Radnótitól eltérően matuzsálemi kort megért Faludyt Torontóban kétszeres honfitársnak tekintik a magyar irodalomkedvelők, hiszen jelentős  időszakot töltött itt. Portréját két plaketten is megörökítő szobrászművész, a Faludy-versek rajongója, de Pédery Hunt Dóra éppen az előadást megelőző napokban hunyt el, az előadás szünetében a résztvevők megtekinthették azt a de Pédery Hunt-alkotást, amely a torontói Faludy György Emlékparkban látható.

    Turek Miklós, aki bevezetőjében elmondta, hogy ő is azokból az bulvársajtóban megjelent információkból ismerte meg Faludy György nevét, amelyeket a megélhetési gondok  kényszerűségéből vállalt a hazatelepedett idős költő, és arra gondolt, hogy Faludy Györgyöt, az embert és verseit csak igen kevesen. Miután megismerte költészetét, rájött, hogy ez többet érdemel a polgárpukkasztó furcsaságok népszerűsítésénél.

    Nágel Kornél Gara Arnold-díjas grafikusművész papír-, linó- és fametszetekkel szerepel évek óta a kiállításokon. Torontóba hozott grafikáinak finoman árnyalt kimunkáltsága, a lírai alkotások  hangulatához idomított szerkezete drámai, olykor döbbenetes erőt sugároz. A színpadi produkció nagy tehetségű, de alázatos kísérőjeként köszönthettük.

    www.kalejdoszkop.com/09_10_2008/inside2.htm

  • (Versvacsora a Menta teraszon-Hírextra) 2007.10.29

    Faludy György, Turek Miklós, Nágel Kornél, Versszínház, Pierre Guimond, Kanadai Nagykövetség Faludy György, Turek Miklós, Nágel Kornél, Versszínház, Pierre Guimond, Kanadai Nagykövetség Faludy György, Turek Miklós, Nágel Kornél, Versszínház, Menta terasz Faludy György, Turek Miklós, Nágel Kornél, Versszínház, Menta terasz Az estet a kanadai nagykövetség szervezte abból az alkalomból, hogy Faludy György (1910-2006) Kossuth-díjas költő egy éve, 96. születésnapja előtt nem sokkal halt meg, és Kanadában is élt hosszú emigrációban - mondta el Bölöni Kata programfelelős az MTI-nek.

    A versösszeállításban a fiatal színész megpróbál átfogó képet adni egy nagy műveltségű, európai gondolkodó életéről. Faludy György Villon, középkori francia költő balladáinak fordításáról a legismertebb, de költészetéből az is kiviláglik, hogy élete legnyomorúságosabb pillanataiban is megőrizte méltóságát, emberszeretetét és humorát. Faludy 1938-ban kényszerűségből hagyta el Magyarországot, majd 1946-ban visszatért, de 1949-ben kényszermunkatáborba zárták három évre. Az 1956-os forradalom leverése után ismét Nyugatra menekült. Élt Londonban, Firenzében, Málta szigetén, és 1967-ben a kanadai Torontóba költözött, onnan települt másodszor is haza 1988 végén. Pokolbeli víg napjaim, és a Pokolbeli napjaim című önéletrajzi ihletésű kötete legújabb darabjának, a Pokol tornáca címűnek a bemutatóját már nem élhette meg.
    Turek Miklós egyszemélyes színházában 80 perces műsorban mutatja be az emigráns költő életének helyszíneit versein keresztül.

    Nágel Kornél grafikusművész készítette a darab illusztrációit. Az ifjú színészt a nézők ismerhetik a Szabadság, szerelem című filmből, de színpadon ő játszotta Gáspárt a Ránki-Hubay-Vas Egy szerelem három éjszakája című darabban.

    www.hirextra.hu/2007/10/29/versvacsora-a-menta-teraszon/www.hirextra.hu/2007/10/29/versvacsora-a-menta-teraszon/

  • (VIDEÓ-Faludy kiállítás a Kaláka fesztiválon-MINAP) 2007.07.27

    Kaláka fesztivál, Nágel Kornél, Faludy György, Gryllus Dániel Kaláka fesztivál, Nágel Kornél, Faludy György, Gryllus Dániel Kaláka fesztivál, Nágel Kornél, Faludy György, Gryllus Dániel Kaláka fesztivál, Nágel Kornél, Faludy György, Gryllus Dániel Köszönet Petruskó Norbert barátomnak és Miskolci Tv stábjának!www.minap.hu/mivid.php?ext.a9596

  • Panoráma Online (Faludy nyomában) 2007.07.15

    Nágel Kornél, képkeret, linómetszet Nágel Kornél, képkeret, linómetszet   Két budapesti fiatal művész a fejébe vette, hogy a másfél éve elhunyt Kossuth-díjas költő, Faludy György nyomába ered szerte a nagyvilágban, s a magyar és az idegen anyanyelvű közönséggel is megismerteti a legendás költőcsavargót, aki több mint két évtizedig élt Torontóban. Turek Miklós 2000-ben szerzett színészdiplomát a budapesti Színművészeti Egyetemen. Egyéb színházi munkái mellett 2004-ben mutatta be Faludy György életéről és költészetéről szóló első önálló előadását, amelyet a 2006-ban, 96 éves korában elhunyt költő maga is látott.

    – Szeretném az emberekkel megismertetni ezt a sok vihart kavart, csodálatosan gondolkozó költőóriást, akinek a gerincét egyik hatalom sem tudta megtörni; aki a legelkeserítőbb pillanatokban – a magánzárkában és a munkatáborban is – meg tudta őrizni méltóságát és páratlan humorát; aki úgy szerette az életet, ahogyan csak nagyon kevesen tudják – válaszolja Turek Miklós arra kérdésre, hogy miért született az előadás.

    A költő, fiatal feleségével, 2004 áprilisában látogatta meg az életéről és költészetéről készült előadást.

    – Kezem-lábam remegett az előadás közben – meséli Turek Miklós. – Óriási megtiszteltetés volt, hogy annak az embernek játszhatom, aki József Attilával, Babitscsal, Einsteinnel is ült egy asztalnál. Hála Istennek, nagyon tetszett neki az előadás.

    Mindennek négy esztendeje. Azóta a művész járja az országot előadásával. Közben elnyerte a Kaleidoszkóp Fesztivál különdíját és a Budapest Fringe Fesztivál legjobb férfielőadója díját. Sőt tavaly meghívást kapott a frankfurti magyar közösségtől az október 23-i ünnepségükre.

    Az Faludy-előadás fogadtatását látva, 2006 áprilisában, a Magyar Költészet Napján bemutatta régóta tervezett két önálló estjét, mely a Faludy Györgynél mindössze öt évvel idősebb József Attiláról készült. 2007-ben pedig elkészült a harmadik kortársukról, Radnóti Miklósról szóló előadása is.

    Faludy György 95. születésnapján, a Nemzeti Színházban történt fellépésen fogalmazódott meg a gondolat – amikor a kanadai követség munkatársai bejelentették, hogy Torontóban George Faludy place-nek keresztelik a teret, ahol a költő háza állt –, hogy talán Kanadában is szívesen fogadnák az előadást a költő életéről.

       Turek Miklós 2006-ban találkozott Nágel Kornél grafikusművésszel, aki csodálatos Faludy-illusztrációkat készített. A Faludy-kollekcióval a fiatal alkotó 2006-ben elnyerte Szép Magyar Könyv Gara Arnold grafikai pályázat első díját.

       A 24 linóleummetszetből álló kiállítás megnyitója Turek Miklós versszínházi előadásával egybekötötten zajlott – a látogatók nagy meglepetésére és örömére – az Esztergomi Vármúzeum rondellájában. A művészeti ágaknak – az irodalomnak, a képzőművészetnek és a színháznak – e szerencsés találkozása különleges élményeket rejt az érdeklődők számára. Azóta a két művész együtt ápolja Faludy György emlékét közös rendezvényekkel.

    – Szeretnénk a kiállítást és az előadást a külföldön élő magyar emberekhez is eljuttatni. Miklós már föllépett tavaly Frankfurtban – meséli Kornél. – Kézenfekvően jött az ötlet, hogy a kanadai magyar közösséget is fölkeressük, hiszen a költő több mint két évtizedig élt itt, és Kanada az egyetlen ország, ahol George Faludy place található. És, ha jól tudjuk, a kanadai magyar közösségek nagyon komolyan ápolják anyanyelvi kultúrájukat. Szeretnénk meglátogatni azokat a helyeket is, ahol Faludy élete zajlott és találkozni az emberekkel, akik között a költő-csavargó élete jelentős részét töltötte.

    A két művész tervei között szerepel egy közös kiadvány megjelentetése egy kétnyelvű verses művészeti album és audió CD formájában, hogy az angol anyanyelvű közönség is megismerhesse ennek a rendkívüli költőnek az életét és költészetét és ezáltal a magyar történelem egy jelentős szeletét.

    – Szeretettel várjuk az alkotásaink iránt érdeklődő magyar közösségek jelentkezését. Szeretnénk a magunk módján hozzájárulni kultúrájuk, kultúránk ápolásához – említi Turek Miklós.

     http://www.pano-rama.hu/faludygyorgy.htm

  • Faludy György vendégkönyv bejegyzések

  • Látogatói vélemények, bejegyzésekEszergomi Várműzeum, Magyar Kultúra Alapítvány, Kaláka fesztivál - 2006.04.07

    „A kiállítás nagyon tetszett, a Faludy versekkel együtt remek élmény. A képek gyönyörűek, köszönet értük.”

    „Nagyon színvonalas anyag, a technika maximális kihasználtsága jellemzi! „

    „Villon-Faludy rajongóként katartikus élményt jelentett mind a kiállítás, mind az előadás”

    „A művek számomra egyszerre sugallták a mély érzelmeket és a tiszta tudatosságot”

    „Köszönöm az élményt! Felemelt és a szívembe markolt!”



/ Gyors belépés ide kattintva >>>